Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék
A kajszi a magyar gyümölcstermesztésben jelentős helyet foglal el. Kiváló fajtáinkat nemzetközileg elismerik, frissen és feldolgozva is jól értékesíthetők. Ahhoz, hogy piaci pozícióinkat megerősíthessük, a vásárlók igényeit messzemenően kielégítő, kiváló és egyöntetű minőségű gyümölcsre van szükség.
A kajszi gyümölcse kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik, emellett energiatartalma alacsony. A korszerű táplálkozás szempontjából is fontos anyagokat tartalmaz. Élelmi rost-, pektin- és többféle vitamintartalma révén fontos szerepet játszik az egészségünk megóvásában, a többi gyümölcsfajhoz hasonlóan. A fajták variabilitása a beltartalmi értékek szempontjából igen jelentős. A gyümölcs harmonikus ízét az illat- és aromaanyagok mellett elsősorban a megfelelő sav-cukor arány alakítja ki. A fajtaértékelés során általában csak az összes sav és összes cukortartalom értékelésére kerül sor, kevés adatunk van ezek összetételéről. Munkánk során ezért részletesen megvizsgáltuk néhány hazai termesztésben lévő kajszifajta sav- és cukor összetevőit HPLC módszerrel. A minták a Gyümölcstermő Növények Tanszék soroksári génbanki gyűjteményéből származtak. A fajták között jelentős különbséget tapasztaltunk az egyes komponenseket illetően. (...)
Irodalomjegyzék:
1. AKIN, E. B., KARABULUT, I. & TOPCU, A. (2008): Some compositional of main Malatya apricot (Prunus armeniaca L.) varieties. Food Chemistry, 107, 939–948.
2. BARTOLOZZI, F., BERTAZZA, G., BASSI, D. & CRISTOFERI, G. (1997): Simultaneous determination of soluble sugars and organic acids as their trimethylsilyl derivatives in apricot fruits by gas-liquid chromatography. Journal of Chromatography A., 758, 99–107.
3. BÍRÓ, Gy. és LINDNER, K. (1999): Tápanyagtáblázat (Táplálkozástan és tápanyag-összetétel). Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 285.
4. CODEX ALIMENTARIUS 3–1–558/93: Élelmiszerek vízoldható szárazanyag tartalmának meghatározása
5. FAO (2009): FAO statistical database, http://faostat.fao.org/
6. FERNÁNDEZ DE SIMÓN, B., PÉREZ-ILZARBE, J., HERNÁNDEZ, T. GÓMEZ-CORDOVÉS, C. & ESTRELLA, I. (1992): Importance of phenolic compounds for the characterization of fruit juices. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 40, 1531–1535.
7. FRUITVEB (2009): http://www.fruitveb.hu/
8. GUERRIERI, F., AUDERGON, J.-M., ALBAGNAC, G. & REICH, M. (2001): Soluble sugars and carboxylic acids in ripe apricot fruit as parameters for distinguishing different cultivars. Use of principal analysis to characterize apricot fruit quality. Euphytica, 117, 183–189.
9. HASIB, A., JAOUAD, A., MAHROUZ, M., KHOUILI, M. (2002): HPLC determination of organic acids in Moroccan apricot. Ciencia y Tecnología Alimentaria, 3.(4): 207–211.
10. LO VOI, A., IMPEMBO, M., FASANARO, G. & CASTALDO, D. (1995): Chemical characterization of apricot puree. Journal of Food Composition
and Analysis, 8, 78–85.
11. MSZ EN 12147:1998: Gyümölcs- és zöldséglevek. A titrálható savasság meghatározása.
12. NOBLE, A. C., PHILBRICK, K. C. & BOULTON, R. B. (1986): Comparison of sourness of organic acid anions at equal pH and equal titratable
acidity. Journal of Sensory Studies. 1, 1–8.
13. NYUJTÓ, F. (1981): Kajszibarackfajták. 59–82 p. – In: NYÚJTÓ, F.; SURÁNYI, D. (szerk.): Kajszibarack. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 467.
14. PAYDAŞ, S., YILMAZ, K. U., KAFKAS, E. (2010): Detection of sugar composition of some apricot cultivars by high performance liquid chromatography. Acta Horticultuae, 862, 583–598.
15. RODLER, I. (2005): Új tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 765.
16. TORDAI, E., HERMÁN, R., PEDRYC, A., STEFANOVITS-BÁNYAI, É., HEGEDŰS, A. (2009): A kajszigyümölcs antioxidáns kapacitását befolyásoló tényezők. XV. Növénynemesítési Tudományos Napok, Hagyomány és haladás a növénynemesítésben (március 17.) Budapest. 502–506.
17. SILVA, B. M., ANDRANDE, P. B., VALENTÃO, P., FERRERES, F., SEABRA, R. M. & FERREIRA, M. A. (2004): Quince (Cydonia oblonga Miller) fruit (pulp, peel, and seed) and jam: Antioxidant activity. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 52, 4405–4712.
18. SOUCI, S. W., FACHMANN, W. & KRAUT, H. (2008): Food Composition and Nutrition Tables. 7th ed. Stuttgart: Medpharm Scientifi c Publication. 1029–1032.
19. SURÁNYI, D. (2003): A kajszi jelentősége, termesztésének története és helyzete. 11–29. – In: PÉNZES, B., SZALAY, L. (szerk.): Kajszi. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
20. SZALAY, L. (2003): A kajszitermesztés gazdaságossága. 379–384 p. – In: PÉNZES, B., SZALAY, L. (szerk.): Kajszi. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
